Integrál ökológia
Betekintő cikk a téma nemzetközi szakirodalmába, egy hazai szerzőtől.
Az integrál világban az integrál szemléletet már jó ideje alkalmazzák a különféle területeken. Az egyik legfejlettebb alkalmazás az integrál ökológia, amely teljeskörű szintézisre törekedvén az ökológia közel 80 iskoláját és a környezetvédelem 70 megközelítését integrálja egybe a wilberi keretrendszerben, az AQAL modellben (kvadránsok, fejlődési szintek, stb.). A 2008-ban megjelent Integrál Ökológia című könyv (Sean Esbjörn Hargens, Michael E. Zimermann) egy rendkívül alaposan kidolgozott, óriási szakirodalmat felölelő és mégis számos újító elképzelést, ötletet felvető, gyakorlati példákkal is bőven szolgáló közel 800 oldalas mű. A témát jelenleg hat amerikai egyetem oktatják.
A megközelítés kiindulása az, hogy a természeti környezetünk jelenlegi használatának minősége (növekvő népesség - növekvő fogyasztás - felmelegedés - csökkenő biodiverzitás) arra utal, hogy a jövőben mindinkább fokozódó trendek, gyorsuló folyamatok fenntarthatatlanná válhatnak (így a földi élet is az ember számára) amennyiben nem következik be minőségi változás.
A világon egyre többen ismerik fel a változás szükségességét, azonban úgy tűnik, hogy mind a tudósok, mind a szakértők és politikusok elsősorban a jobb alsó kvadránsban keresik a megoldást. (Klímaváltozás? Megoldás: Kyoto Protokoll, kibocsátási határértékek. Társadalmilag felelőtlen vállalati magatartás? Megoldás: termékdíjak, büntetések.) Ezt az integrál szemléletben kvadránsredukciónak nevezzük. Az integrál elmélet elengedhetetlennek tartja a másik három kvadráns figyelembevételét is a sikeres alkalmazkodáshoz akár döntéshozói, vagy stratégiai szinteken. Az integrált megközelítés döntő fontosságú a környezeti problémák és általában az emberiséget "fenyegető" problémák megoldásában, illetve a változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésében.
Az integrál ökológia arra tesz kísérletet, hogy segítse az ökológiai folyamatok megértését és így hozzájáruljon a környezeti problémák integrál szemléletű megközelítéséhez. Az alábbi ábrán a környezeti válság integrál szemléletű bemutatása látható a négy kvadránsban, néhány kiragadott példa segítségével:
A tipikus ökológiai fókusz, a rendszerek válsága (jobb-alsó kv.) mellett a sikeres ökológia megoldásokban egyidejűleg kezelni kell a kultúra válságát (bal-alsó kv.), a viselkedés válságát (jobb-felső kv.) és az egyéni tudat válságát (bal-felső kv.) is.
Az integrál ökológia az integrál elméletnek megfelelően részletesen foglalkozik a következő kérdésekkel is az ökológiai jelenségekre vonatkozóan:
- KI az, aki megfigyel,
- Mit figyelünk meg,
- és HOGYAN tesszük ezt.
A kérdésekre a válaszokat több szempont alapján helyezi el a 4 kvadránsban. Ezen túl az integrál tannak megfelelően a fejlődés szintjeit is számba veszi, melyeket itt három nagy zónára oszt: első emelet, második emelet, és harmadik emelet ("1st, 2nd, 3rd tier"). Az első emelet a wilberi fejlődési létra 1-2, a második a 3 - közép 6 és a harmadik a késői 6-10 szinteket jelöli. Ezek: a mágikus megközelítés (1.em), a tradícionális-mítikus, a modern-racionális-tudományos (2.em), és a posztmodern-öko-szenzitív, az integratív, és a transzperszonális (3.em).
A könyv kapcsán - azontúl, hogy elméleti síkon nagyon alapos és kidolgozott - külön kiemelhető még a gyakorlati példák sokszínűsége. Különböző esettanulmányok olvashatóak például a szelektív hulladékgyűjtést végző 8 különböző szintű öko-énről, az ökológiai gazdálkodásról, az integrál designokról, különböző ténylegesen futó nemzetközi fejlesztésekről, a fenntartható közösségekről és a klímaváltozás vonatkozásairól is.
A tudatfejődés eltérő szintjein a szinteknek megfelelően az alábbi viszonyulások jellemzőek az ökológiához, vagyis az alábbi 8 "öko-én" alakul ki azok pozitív és negatív megnyilvánulásaival:
Wilberi szintek | 8 különböző öko-én | környezeti etikája | ökológiai vétsége |
W 7-8 | öko-bölcs | Tapasztalja a Minden Egységét és a teremtés fizikai megtestesülésének teljességével azonosítja magát. | Túlságosan "más-világi". Testetlenülhet - kivonva így magát a világi, pragmatikus tevékenységekből. |
W késői 6 | öko-integralista | Tiszteli és elismeri a különböző környezeti látásmódokat. | Túl sok mindent felölel, magába fogad, így gyakran elakad az egymásnak ellentmondó nézeteken. |
W közép 6 | öko-holisztikus | Feltérképezi az ökoszisztémákon belüli és az azok közötti összefüggéseket. | Túl nagy mértékben hagyatkozik a külső rendszerekre, s így kissé redukáló. |
W korai 6 | öko-radikális | A környezeti, társadalmi igazságosságot hirdeti. Felfedi a modern technológiákba vetett feltétlen hit csapdáit. | A laposvilági ökológiát támogatja bűntudatot és szégyent ébresztő taktikákkal. Nem tiszteli a modern technológiákat. |
W 5 | öko-stratéga | Az erőforrásokat hosszú távon képes megőrizni fogyasztási célra. | Mohón kizsákmányolja a Föld erőforrásait, hogy minél nagyobb rövid távon realizálható profit reményében. |
W 4 | öko-menedzser | Törvénykezik és intézményeket hoz létre, hogy így gondoskodhasson a természetről. | Az emberek természet felett gyakorolt hatalmát hirdeti. |
W 3 | öko-harcos | Taktikus és újító módokon alkalmazkodik a rendszer változásaihoz. | Összetéveszti saját akaratát a természet akaratával. Agresszívvé válhat: azért küzd, hogy legyőzze a természetet. |
W 2 | öko-őr | A kontroll és hatalom megszerzése érdekében rituálékat hajt végre. A természetet lélekkel ruházza fel. | A természettel érzi magát együvé tartozónak, az emberiséggel azonban nem. Égető talajváltó gazdálkodással zsákmányolja ki környezetét. |
1.Táblázat: A különböző szintű öko-ének pozitív és negatív megnyilvánulásai
(Esbjörn-Hargens, Sean, & Zimmerman, Michael E. (2009). Integral Ecology, New York, NY: Random House/Integral Books. p. 227)
S hogy miért fontos mindez?
"...amíg egyetlen ember is éhezik,
addig számunkra is illúzió a jóllakottság."
/Bistey Zsuzsa/
Készítette: Ijjas Flóra, Ph.D hallgató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szervezés-, és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola
Környezetgazdaságtan Tanszék
Lektorálta: Gánti Bence, integrál pszichológus
Az Integrál Akadémia szakmai igazgatója
Budapest, 2009. október 8.
(A témáról 2009-ben magyarul nem jelent meg még könyv, tovább lehet tájékozódni a következő internet címen: http://www.integralecology.org)